Tréning
Sörharcos - Dream Team és Bran együttes
Mottó: Az edény, mely ma üres, egy nap még megtelik tartalommal.
Bombajó epizódok felhígult kontextusban. Testileg frisstennő, Miss Morrigan, a háború gazdaasszonya, némi pöndörgés-fondorgás után tomporára szorított ez-üstjében székel, s meglepetésünkre testének salakjából színpadi világot gyömöszöl. Kotorász és vakarász, kigyúr egy darab ír népzenészt, még egyet meg még egyet, tokkal, vonóval, hangszerszerű tereptárgyakkal, stafírungban... Enteriőr gyanánt affetuosamente székeket s nem székletet terem, aztán egy szál hangot, még egyet meg még egyet... Beindul az egyszemélyes vocal ensemble, amely hosszan, izgalmasan, szinte biztosan írül és talán kocsmaszagúan eltivornyikálja a folklór egységcsomag egyik nyelvtörő tételét, melynek érdeme hogy vitézi ének, és hogy sempre molto mal declamato. A mélyen megtisztelt publikum szájából felharsan az öröm: szolgáljon jó hírül, itt népzenélnek írül. Zsong a méhkas tárrul tárra, száll az ének szájrul szájra - majd elcsitul! Dr. Morrigan in situ befogja a salakzenész (zenészsalak) körömnyi kis arcát, és nagyvártatva kegyelmez csak a levegőért esengőnek. Az autoriter Miss mint produkciós menedzser több salakjellemet is megformál (a jellemformáló szerepében Balázs Mari, a Dream Team háziasszonya): így születik a szeszelő női Reszelő, aki orcáját az asztalnak hajtva a salakalak kiköpött mása; a vagány Ivócimbora - a magány ivó fintora - teljes testében alkoholista hős vagy (sz)eszes barát ki lemosdotta rég a földi vágy sarát s nem kívánja már a részeg nő farát. Rövidre koreografált zenés-táncos ivószámuk con birra e calore crescente ma frenato, így aztán Morrigan leinti őket az asztal megé. Tacet e oscurita.
Itt, ezen a ponton Morrigan, talán túl sűrűnek találván azt, amit - kontextuálisan szólva - kifőzött, jó kelta szokás szerint elemlámpájával ráklikkel a legendás hírű öltönyös Vitézre. Quasi a publikum egy erre érdemesült tagját jól képen jelöli ősi fénycsóvájával, aki ringbe tér a bal alsó sarokban, hogy képviselje a XX. századot...
Átkozott nehéz dolgom van, hiszen reflektálni szeretnék a jólneveltség keretein belül (ld. metakritika) arra, hogy mindez nem más, mint Lerágott Csont. Azonban, minthogy erre épp most reflektáltam, inkább indítványoznék egy épkézláb kritikai kérdésfeltevést: miért nem táncolsz Dream Team, ha már Branék lelőhetetlenül kísérnék a táncod? Lehetőség szerint belebújnál a népzenéjükbe, az a célod, hogy megelevenedjen, "lendületénél & népszerűségénél" fogva jókedvvel taroljon, s a 8 órás nézők megfáradt ízületeiben mulassza a köszvényt, nem igaz? Amondó vagyok, hogy a tánc erre való (a köszvény a táncos legnagyobb ellensége), s mert jó táncos vagy, táncolhatnál - többet és határozottabban. Határozottabban többet, hogy bőrödet a szín padján felejtvén a jóltáplált, kevély publikum önelégültségében konstatálja: - (Ötlettel) Teli az edény a tréningbeli táncosok fején!
Sörharcos
Dream Team
Díszlet: Zielinszki Tibor, Tóth Imre
Jelmez: Pálffy Szilvia
Koreográfia: Horváth István
Zene: Bran együttes
Rendezte: Tóth Imre
Szereplők: Kovács Molnár József, Loósz Krisztina, Horváth István, Balázs Mari